{"id":2137,"date":"2023-05-15T20:00:29","date_gmt":"2023-05-15T18:00:29","guid":{"rendered":"https:\/\/internal.alomjelentesek.com\/freud-almodik\/"},"modified":"2023-05-15T20:00:29","modified_gmt":"2023-05-15T18:00:29","slug":"freud-almodik","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/internal.alomjelentesek.com\/freud-almodik\/","title":{"rendered":"Freud \u00e9s az \u00e1lmok"},"content":{"rendered":"

Ahogy az emberek \u00e9jszak\u00e1nk\u00e9nt \u00e1lmodnak, \u00fagy a pszichol\u00f3gusok \u00e9s pszichoanalitikusok is \u00e9vtizedek \u00f3ta vizsg\u00e1lj\u00e1k az \u00e1lmok jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t \u00e9s m\u00e9lyebb jelent\u00e9seit. Ebben a cikkben azt fogjuk megvizsg\u00e1lni, hogy a h\u00edres pszichoanalitikus, Sigmund Freud hogyan is \u00e9rtelmezte az \u00e1lmokat \u00e9s milyen szimb\u00f3lumokat haszn\u00e1lt az \u00e1lmai \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9re. Kit\u00e9r\u00fcnk Freud saj\u00e1t \u00e1lmai elemz\u00e9s\u00e9re \u00e9s m\u00e1s h\u00edres pszichoanalitikusok \u00e1lmai is sz\u00f3ba ker\u00fclnek. Fedezz\u00fck fel egy\u00fctt az \u00e1lmok m\u00e9lyebb r\u00e9tegeit!<\/p>\n

Freud \u00e9s az \u00e1lmok<\/h2>\n

\"Freud
\nAz \u00e1lmok mindig is nagy \u00e9rdekl\u0151d\u00e9st v\u00e1ltottak ki az emberekben. A h\u00edres pszichoanalitikus, Sigmund Freud is nagy jelent\u0151s\u00e9get tulajdon\u00edtott nekik, hiszen \u00fagy v\u00e9lte, hogy az \u00e1lmok seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel jobban meg\u00e9rthetj\u00fck az emberi tudat m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t. Freud az \u00e1lmokkal kapcsolatban sz\u00e1mos \u00e9rdekes \u00e9s hasznos dolgot \u00e1llap\u00edtott meg, amelyeket a k\u00f6vetkez\u0151 szakaszokban fogunk r\u00e9szletezni. Az \u00e1lmok meg\u00e9rt\u00e9se, a szimb\u00f3lumok haszn\u00e1lata, \u00e9s a rejtett \u00fczenetek felfedez\u00e9se mind olyan t\u00e9m\u00e1k, amelyekkel kapcsolatban Freud \u00e9rdekes dolgokat tapasztalt \u00e9s megosztott a vil\u00e1ggal. Az \u00e1lmoknak komoly hat\u00e1sa van a m\u0171v\u00e9szek munk\u00e1j\u00e1ra is. Ha k\u00edv\u00e1ncsi vagy arra, hogy hogyan befoly\u00e1solj\u00e1k az \u00e1lmok a m\u0171v\u00e9sz alkot\u00f3i folyamat\u00e1t, kattintson az alkot\u00f3i folyamat \u00e1lomvil\u00e1g\u00e1ban<\/a> vagy az \u00e1lom \u00e9s m\u0171v\u00e9szet<\/a> cikkeinkre.<\/p>\n

Az \u00e1lom meg\u00e9rt\u00e9se<\/h3>\n

Az \u00e1lom meg\u00e9rt\u00e9se sor\u00e1n elm\u00e9letileg meg\u00e1llap\u00edtjuk, hogy mi vez\u00e9relte az adott szem\u00e9ly \u00e1lm\u00e1nak l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9t. Sigmund Freud<\/strong> elm\u00e9lete szerint, az \u00e1lmok tartalmukkal szimboliz\u00e1lj\u00e1k az egy\u00e9n rejtett v\u00e1gyait, melyek az \u00e9brenl\u00e9t sor\u00e1n t\u00f6rt\u00e9n\u0151 elfojt\u00e1s miatt ker\u00fcltek az \u00e1lomtartalom sz\u00ednter\u00e9re. Az \u00e1lmok teh\u00e1t olyan kifejez\u0151eszk\u00f6z\u00f6k, melyek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel az ember elt\u00e1volodhat az \u00e9brenl\u00e9t probl\u00e9m\u00e1it\u00f3l, \u00e9s megval\u00f3s\u00edthat olyan v\u00e1gyakat, amelyeket nem merne, vagy nem tudna a val\u00f3 \u00e9letben.<\/p>\n

Az \u00e1lmok meg\u00e9rt\u00e9se \u00e1ltal\u00e1ban neh\u00e9z feladat, ugyanis az \u00e1lmok tartalma jelk\u00e9pes, rejtett jelent\u00e9ssel b\u00edr. Az \u00e1lmokban tal\u00e1lhat\u00f3 szimb\u00f3lumokat egys\u00e9ges szempontrendszer ment\u00e9n kell \u00e9rtelmezni. P\u00e9ld\u00e1ul, a v\u00edz<\/strong> \u00e1ltal\u00e1ban az \u00e9rzelmek, az \u00e1llatok<\/strong> a vad, irracion\u00e1lis r\u00e9szeinket jelk\u00e9pezik. Az \u00e1lmok \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9hez szak\u00e9rt\u0151nek lenni kell, hogy meg\u00e1llap\u00edtsuk az \u00e1lmod\u00f3 \u00e9lesl\u00e1t\u00e1s\u00e1t, amely \u00e1ltal elkezdhess\u00fck felt\u00e1rni a jelent\u00e9st.<\/p>\n

Egy kutat\u00e1s ezt mutatta be, hogy az \u00e1lmok meg\u00e9rt\u00e9se \u00e9s az \u00e1lmok hat\u00e1sa a m\u0171v\u00e9szek munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1ra szint\u00e9n kapcsolatosak egym\u00e1ssal. Ahogy Freud elm\u00e9lete szerint is az \u00e1lmok seg\u00edthetnek meg\u00e9rteni az alkot\u00f3i folyamatot, ugyan\u00edgy az \u00e1lmok is k\u00e9pesek befoly\u00e1solni az alkot\u00f3munka folyamat\u00e1t. \/az-almok-hatasa-a-muveszek-munkassagara-befolyasolnak-egy-alkotas-szuleteset\/<\/p>\n

Az \u00e1lom szimb\u00f3lumok haszn\u00e1lata<\/h3>\n

Az \u00e1lom szimb\u00f3lumok nagy szerepet j\u00e1tszanak Sigmund Freud \u00e1lomelm\u00e9let\u00e9ben. Freud \u00fagy v\u00e9lte, hogy az \u00e1lmok tartalm\u00e1t nem lehet sz\u00f3 szerint \u00e9rtelmezni, hanem szimb\u00f3lumokat kell a m\u00f6g\u00f6ttes \u00e9rz\u00e9sek \u00e9s v\u00e1gyak meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez felhaszn\u00e1lni. Ezek a szimb\u00f3lumok lehetnek mindennapi t\u00e1rgyak, mint p\u00e9ld\u00e1ul egy buld\u00f3zer vagy egy szekr\u00e9ny, de lehetnek absztrakt gondolatok vagy \u00e9rz\u00e9sek is.<\/p>\n

Az al\u00e1bbi t\u00e1bl\u00e1zatban n\u00e9h\u00e1ny p\u00e9ld\u00e1t tal\u00e1lunk Freud \u00e1ltal haszn\u00e1lt szimb\u00f3lumokra \u00e9s azok jelent\u00e9s\u00e9re.<\/p>\n\n\n\n\n\n\n\n
Szimb\u00f3lum<\/th>\nJelent\u00e9s<\/th>\n<\/tr>\n
A v\u00edz<\/strong><\/td>\nAz \u00e9rzelmek \u00e9s a tudatalatti \u00e9rz\u00e9sek jelk\u00e9pe.<\/td>\n<\/tr>\n
A fallosz<\/strong><\/td>\nA szexualit\u00e1st \u00e9s a hatalmat jelk\u00e9pezi.<\/td>\n<\/tr>\n
A k\u00edgy\u00f3<\/strong><\/td>\nA szexu\u00e1lis \u00f6szt\u00f6n\u00f6ket \u00e9s a vesz\u00e9lyt jelk\u00e9pezi.<\/td>\n<\/tr>\n
A rep\u00fcl\u00e9s<\/strong><\/td>\nA szabadul\u00e1st, az \u00f6nfeledt boldogs\u00e1g \u00e9rz\u00e9s\u00e9t jelk\u00e9pezi.<\/td>\n<\/tr>\n
Az \u00edj<\/strong><\/td>\nAz \u00f6nkontroll szimb\u00f3luma, az \u00e1lmod\u00f3 terveinek megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1ra val\u00f3 k\u00e9pess\u00e9g\u00e9t reprezent\u00e1lja.<\/td>\n<\/tr>\n<\/table>\n

Fontos megjegyezni, hogy ezek a szimb\u00f3lumok elt\u00e9r\u0151 jelent\u00e9ssel b\u00edrhatnak k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 kult\u00far\u00e1kban \u00e9s az egy\u00e9n szem\u00e9lyes \u00e9let\u00e9ben is. Az \u00e1lmok pontos meg\u00e9rt\u00e9se \u00e9s \u00e9rtelmez\u00e9se mindig az egy\u00e9n saj\u00e1t tapasztalatait\u00f3l f\u00fcgg.<\/p>\n

Ha \u00e9rdekel a szimb\u00f3lumok haszn\u00e1lata az alkot\u00f3i folyamatban, olvasd el az ‘Az alkot\u00f3i folyamat \u00e1lomvil\u00e1ga’ <\/a> c\u00edm\u0171 cikk\u00fcnket.<\/p>\n

Az \u00e1lom rejtett \u00fczenetei<\/h3>\n

Az \u00e1lmok rendk\u00edv\u00fcl rejt\u00e9lyesek lehetnek, \u00e9s gyakran tartalmaznak olyan \u00fczeneteket, melyeket az \u00e1lmod\u00f3 nem tud tudatosan \u00e9rtelmezni. Az \u00e1lmok azonban mindig valami fontosat pr\u00f3b\u00e1lnak k\u00f6z\u00f6lni vel\u00fcnk, m\u00e9g akkor is, ha ez els\u0151 pillant\u00e1sra nem egy\u00e9rtelm\u0171 sz\u00e1munkra.<\/p>\n

Az \u00e1lmok rejtett \u00fczenetei azok a tartalmak, amelyek az \u00e1lom alatt vagy ut\u00e1n rejt\u0151zk\u00f6dnek, \u00e9s \u00e1ltal\u00e1ban a tudattalan gondolatokra vagy \u00e9rz\u00e9sekre utalnak. Ezek az \u00fczenetek \u00e1ltal\u00e1ban azokra a dolgokra vonatkoznak, amelyek a figyelm\u00fcnk el\u0151l el voltak rejtve, vagy amelyeket sz\u00e1nd\u00e9kosan pr\u00f3b\u00e1ltunk elfojtani vagy elnyomni.<\/p>\n

Az \u00e1lom rejtett \u00fczenetei k\u00f6z\u00e9 tartozhatnak olyan dolgok, mint p\u00e9ld\u00e1ul f\u00e9lelmek, szorong\u00e1sok, v\u00e1gyak \u00e9s szem\u00e9lyes konfliktusok. Az \u00e1lmok \u00e1ltal sugallt inform\u00e1ci\u00f3k seg\u00edthetnek nek\u00fcnk abban, hogy meg\u00e9rts\u00fck ezeket a neh\u00e9z \u00e9rz\u00e9seket, \u00e9s seg\u00edtsenek nek\u00fcnk megtal\u00e1lni a megfelel\u0151 megold\u00e1st a probl\u00e9m\u00e1inkra.<\/p>\n

Az \u00e1lmok rejtett jelent\u00e9seinek felfedez\u00e9se k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen fontos a pszichoanal\u00edzisben, \u00e9s Freud is \u00e9l\u00e9nken foglalkozott ezzel a k\u00e9rd\u00e9ssel. Az \u00e1lmok szimb\u00f3lumai \u00e9s jelent\u00e9sei egy\u00e9bk\u00e9nt is Freud olyan elm\u00e9let\u00e9t er\u0151s\u00edtett\u00e9k meg, mely szerint az emberi viselked\u00e9sben \u00e9s \u00e9rzelmekben a tudattalan ment\u00e1lis folyamatok j\u00e1tssz\u00e1k a meghat\u00e1roz\u00f3 szerepet.<\/p>\n

Az \u00e1lom rejtett \u00fczeneteinek meg\u00e9rt\u00e9se a szem\u00e9lyis\u00e9gfejl\u0151d\u00e9s\u00fcnkben is seg\u00edt\u0151 hat\u00e1ssal lehet, hiszen lehet\u0151s\u00e9get ad a szem\u00e9lyes k\u00e9pess\u00e9gek fejleszt\u00e9s\u00e9re \u00e9s a szem\u00e9lyes probl\u00e9m\u00e1k megold\u00e1s\u00e1ra. Ez\u00e9rt k\u00e9nysi\u00e9ges t\u00e9m\u00e1nak sz\u00e1m\u00edt a pszichol\u00f3gi\u00e1ban, \u00e9s az \u00e1lmok meg\u00e9rt\u00e9se \u00e9s \u00e9rtelmez\u00e9se fontos szerepet j\u00e1tszik a betegs\u00e9gek \u00e9s a viselked\u00e9si zavarok kezel\u00e9s\u00e9ben.<\/p>\n

Az \u00e1lmok rejtett \u00fczeneteinek meg\u00e9rt\u00e9se k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl azonosan fontos, mint a norm\u00e1l \u00e9brenl\u00e9ti \u00e1llapotban l\u00e9v\u0151 \u00e9rz\u00e9kel\u00e9sek meg\u00e9rt\u00e9se. Ezek az \u00fczenetek lehet\u0151v\u00e9 teszik a szem\u00e9lyes \u00e9rzelmi \u00e9s szellemi tapasztalatok fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t, \u00e9s seg\u00edtenek nek\u00fcnk t\u00f6bbet megtudni magunkr\u00f3l, az \u00e9let\u00fcnkr\u0151l \u00e9s a vil\u00e1gunkr\u00f3l. Ha val\u00f3ban meg\u00e9rtj\u00fck az \u00e1lmok rejtett \u00fczeneteit, akkor megny\u00edlik sz\u00e1munkra a lehet\u0151s\u00e9g, hogy fejl\u0151dj\u00fcnk \u00e9s v\u00e1ltozzunk, \u00e9s egy teljesebb \u00e9letet \u00e9lhess\u00fcnk.<\/p>\n

Freud saj\u00e1t \u00e1lmai<\/h2>\n

\"Freud
\nAmikor a h\u00edres pszichoanalitikusr\u00f3l van sz\u00f3, neh\u00e9z nem eml\u00edteni Sigmund Freud saj\u00e1t \u00e9let\u00e9t \u00e9s tapasztalatait. Az \u00e1lmok elemz\u00e9se mindig is a pszichoanal\u00edzis k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban \u00e1llt, \u00edgy megvizsg\u00e1l\u00e1sa Freud saj\u00e1t \u00e1lmair\u00f3l minden bizonnyal \u00e9rdekes \u00e9s izgalmas lehet. Freud maga is tudta, hogy \u00e1lmai jelent\u0151s\u00e9g\u00fck lehet a pszichoanalitikus megk\u00f6zel\u00edt\u00e9se szempontj\u00e1b\u00f3l, \u00edgy belevette \u0151ket \u00e9letm\u0171v\u00e9be. L\u00e1ssuk, milyen \u00e9rdekes rejt\u00e9lyeket tal\u00e1lt Freud saj\u00e1t \u00e1lmaiban.<\/p>\n

‘Az Irma-\u00e1lom’ elemz\u00e9se<\/h3>\n

Az Irma-\u00e1lom k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen \u00e9rdekes egy pszichoanalitikus sz\u00e1m\u00e1ra, mivel ez az \u00e1lom az egyik legismertebb p\u00e9lda Freud elm\u00e9leteinek bizony\u00edt\u00e1s\u00e1ra.<\/p>\n

Az \u00e1lom l\u00e9nyege az volt, hogy Freud egy bar\u00e1tj\u00e1val, Irma nev\u0171 n\u0151vel besz\u00e9lgetett, aki panaszkodott az eg\u00e9szs\u00e9gi \u00e1llapot\u00e1ra. Freud azonban azt \u00e1ll\u00edtotta, hogy az \u00f6sszes panasz m\u00f6g\u00f6tt az volt az igazi probl\u00e9ma, hogy egy m\u00e1sik orvos hib\u00e1s diagn\u00f3zist \u00e1ll\u00edtott fel. Az Irma-\u00e1lom a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9jszak\u00e1n jelent meg, \u00e9s a pszichoanalitikus sz\u00e1m\u00e1ra \u00e9rt\u00e9kes volt az \u00e1lombeli szimb\u00f3lumok \u00e9s tartalmak elemz\u00e9se miatt.<\/p>\n

A Freud \u00e1ltal \u00e1lmodott \u00e1lom le\u00edr\u00e1sa el\u00e9g bonyolult, de az al\u00e1bbi lista seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel bemutatjuk az \u00e1lom \u00f6sszetev\u0151it \u00e9s jelent\u00e9s\u00fcket:<\/p>\n

– Irma megjelen\u00e9se: Az \u00e1lombeli Irma Freud bar\u00e1tj\u00e1nak n\u0151i altereg\u00f3ja, akivel kapcsolatban bizonyos, nem megoldott konfliktusok \u00e1llnak fenn.<\/p>\n

– A 15 orvos megjelen\u00e9se: Az orvosok sz\u00e1ma szimboliz\u00e1lja a tudom\u00e1nyos k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get, amely Freud elm\u00e9leteivel szemben szkeptikus volt, \u00e9s figyelmen k\u00edv\u00fcl hagyta azokat.<\/p>\n

– A torokgyullad\u00e1s: Freud torokgyullad\u00e1sa az \u00e1lomban azt jelk\u00e9pezi, hogy az elm\u00e9letei meg\u00e9rt\u00e9se a tudom\u00e1nyos k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g r\u00e9sz\u00e9r\u0151l is megakad\u00e1lyoztatik.<\/p>\n

– Az injekci\u00f3: Az injekci\u00f3 lehet\u0151s\u00e9get k\u00edn\u00e1l Freud sz\u00e1m\u00e1ra, hogy igazolja elm\u00e9leteit \u00e9s elnyerje a tudom\u00e1nyos k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g elismer\u00e9s\u00e9t, azonban az injekci\u00f3 helytelen\u00fcl adagol\u00e1sa k\u00e1ros mell\u00e9khat\u00e1sokat okozhat.<\/p>\n

Az Irma-\u00e1lom az \u00e1lom szimb\u00f3lumok \u00e9s jelent\u00e9sek meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9nek p\u00e9ld\u00e1ja, \u00e9s arra \u00f6szt\u00f6n\u00f6zhet minket, hogy megvizsg\u00e1ljuk a saj\u00e1t \u00e1lmainkat is. Freud azt vallotta, hogy az \u00e1lmok \u00fczeneteket tartalmaznak \u00e9s seg\u00edtenek elrejtett gondolataink \u00e9s \u00e9rz\u00e9seink meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9ben. Az Irma-\u00e1lom elemz\u00e9se azt is bizony\u00edtja, hogy az \u00e1lmok k\u00fcl\u00f6n\u00f6s m\u00f3don megjelen\u00edthetik a feldolgozatlan \u00e9rzelmeket \u00e9s probl\u00e9m\u00e1kat, amelyek hat\u00e1ssal vannak az \u00e9let\u00fcnkre.<\/p>\n

‘Az any\u00e1m \u00e1lma’ elemz\u00e9se<\/h3>\n

Freud szem\u00e9lyes \u00e9let\u00e9nek fontos esem\u00e9nyei \u00e9s jellemz\u0151i rendre megjelennek \u00e1lmai sor\u00e1n, \u00edgy az anyja hal\u00e1la sem maradhatott ki az \u00e1lomvil\u00e1g\u00e1b\u00f3l. Egyik h\u00edres \u00e1lm\u00e1ban is az \u00e9desanyja szerepelt f\u0151szerepl\u0151k\u00e9nt.<\/p>\n

Az \u00e1lom tartalma szerint Freud az anyj\u00e1val egy\u00fctt \u00fcld\u00f6g\u00e9l az ablakban, amelyb\u0151l csod\u00e1latosan gy\u00f6ny\u00f6r\u0171, ragyog\u00f3 feh\u00e9r hatty\u00fak \u00fasznak el. Az anyja kijelenti, hogy az \u00e1lom minden r\u00e9szlet\u00e9vel el\u00e9gedett, \u00e1m Freud csak akkor nyugszik meg, amikor az anyja hagyja j\u00f3v\u00e1 az \u0151 boldogs\u00e1g\u00e1t is.<\/p>\n

Az \u00e1lom elemz\u00e9se sor\u00e1n Freud arra a k\u00f6vetkeztet\u00e9sre jutott, hogy az anyja a feh\u00e9r hatty\u00fakkal a hal\u00e1l szimb\u00f3lumait testes\u00edti meg, az \u00e1lom pedig az \u0151 gy\u00e1sz\u00e1t \u00e9s feldolgoz\u00e1s\u00e1t fejezi ki, mely sor\u00e1n az anyj\u00e1val pr\u00f3b\u00e1l egy\u00fctt enyh\u00edteni a megk\u00f6nnyebb\u00fcl\u00e9st. Az anyja el\u00e9gedetts\u00e9ge pedig Freud sz\u00e1m\u00e1ra azt jelenti, hogy az \u0151 gy\u00e1sz\u00e1t is siker\u00fclt valamilyen m\u00e9rt\u00e9kben feldolgozni.<\/p>\n

Az \u00e1lom tov\u00e1bbi elemz\u00e9se sor\u00e1n Freud azt is meg\u00e1llap\u00edtotta, hogy az \u00e1lom a szerelem \u00e9s a hal\u00e1l k\u00f6z\u00f6tti kapcsolatot is kifejez\u00e9sre juttatja. A feh\u00e9r hatty\u00fak jelk\u00e9pezik a szerelem tisztas\u00e1g\u00e1t \u00e9s k\u00f6zvetlen k\u00f6zel\u00e9ben tal\u00e1lhat\u00f3ak a hal\u00e1l jeleit visel\u0151 madarak. Azt lehetne mondani, hogy az \u00e1lom er\u0151teljesen kifejezi Freud saj\u00e1t hal\u00e1lf\u00e9lelm\u00e9t \u00e9s az anyja elveszt\u00e9se miatti hi\u00e1ny\u00e9rzet\u00e9t.<\/p>\n

Ez az \u00e1lom teh\u00e1t sokat el\u00e1rul Freud szem\u00e9lyes \u00e9let\u00e9r\u0151l \u00e9s szem\u00e9lyis\u00e9g\u00e9r\u0151l. Megmutatja, hogy milyen er\u0151s volt az any\u00e1hoz val\u00f3 k\u00f6t\u0151d\u00e9se \u00e9s mennyit szenvedett elveszt\u00e9se miatt. Ugyanakkor az \u00e1lom azt is kifejezi, hogy Freud k\u00e9pes volt feldolgozni az \u00e9desanyja hal\u00e1l\u00e1t \u00e9s hogy az \u00e9lete tov\u00e1bb folytat\u00f3dott.<\/p>\n

‘A Wolffenstein-\u00e1lom’ elemz\u00e9se<\/h3>\n

Freud egyik h\u00edres \u00e1lma, amelyet gyakran elemeztek, a Wolffenstein-\u00e1lom volt. Az \u00e1lom arr\u00f3l sz\u00f3lt, hogy Freud megl\u00e1togatta egy bar\u00e1tj\u00e1t, aki megk\u00e9rdezte t\u0151le, hogy Wolffenstein professzor hogyan van. Freud v\u00e1laszul azt mondta, hogy Wolffenstein halott. A bar\u00e1t r\u00e1mutatott egy lapra, amelyen Wolffenstein hal\u00e1la volt bejelentve, de Freud nem tudta elolvasni a lapot, mert az \u00edr\u00e1s\u00e1hoz val\u00f3 alkalmatlans\u00e1ga miatt folyamatosan lecs\u00faszott a lapr\u00f3l.<\/p>\n

Az \u00e1lom \u00e9rtelmez\u00e9se \u00f6sszetett lehet. Egyesek \u00fagy v\u00e9lik, hogy az \u00e1lom Freud elm\u00e9j\u00e9ben dolgoz\u00f3 tudattalanja pr\u00f3b\u00e1lta felh\u00edvni a figyelm\u00e9t arra, hogy nem tudja elolvasni az esem\u00e9nyeket, amelyek Wolffenstein hal\u00e1l\u00e1hoz vezettek. M\u00e1sok \u00fagy v\u00e9lik, hogy az \u00e1lom azt szimboliz\u00e1lja, hogy Freud f\u00e9l att\u00f3l, hogy nem tud el\u00e9gs\u00e9ges figyelmet szentelni a bar\u00e1tainak. <\/p>\n

Egy m\u00e1sik \u00e9rtelmez\u00e9s szerint az \u00e1lom az elv\u00e1r\u00e1sokkal kapcsolatosan agg\u00f3dik. Wolffenstein professzor az aj\u00e1nd\u00e9koz\u00e1s vagy a v\u00e1rhat\u00f3 gesztus ir\u00e1nti elv\u00e1r\u00e1sokat szimboliz\u00e1lhatja, amelyekre Freud nem tudta megfelel\u0151en reag\u00e1lni.<\/p>\n

Az \u00e1lom sz\u00e1mos kulcsfontoss\u00e1g\u00fa szimb\u00f3lumot tartalmaz, amelyek tov\u00e1bbi magyar\u00e1zatokat adnak az \u00e1lomra vonatkoz\u00f3an. Ebben az \u00e1lomban Wolffenstein professzor halott volt, ami impliciten utalhat Freud szem\u00e9lyes f\u00e9lelm\u00e9re a hal\u00e1l el\u0151tt. Ez azonban nem csak fizikai hal\u00e1lt jelenthet, hanem az \u00f6reged\u00e9s \u00e9rz\u00e9s\u00e9re vagy az el\u00e9rhet\u0151 id\u0151 korl\u00e1tozotts\u00e1g\u00e1ra is utalhat.<\/p>\n

Az \u00e1lom f\u0151 hangs\u00faly\u00e1ban a lapra val\u00f3 r\u00e1n\u00e9z\u00e9s neh\u00e9zs\u00e9ge \u00e1ll. Freud nem tudja elolvasni, mivel a lap folyamatosan lecs\u00faszik a kez\u00e9b\u0151l. Ez a szimb\u00f3lum azzal kapcsolatban \u00e1llhat, hogy Freud b\u00e1rmennyire is akarja jobban meg\u00e9rteni az embereket vagy az esem\u00e9nyeket, ez nem mindig lehets\u00e9ges. Az \u00e9rtelem megszerz\u00e9se nem mindig \u00e9rhet\u0151 el k\u00f6nnyen, \u00e9s aggodalommal t\u00f6ltheti el az embert, hogy nem \u00e9rti az \u00e9let vagy az emberek c\u00e9ljait.<\/p>\n

Az \u00e1lom r\u00e9szletes elemz\u00e9se t\u00e1bl\u00e1zatba foglalhat\u00f3, hogy k\u00f6nnyebben meg\u00e9rthet\u0151 legyen:<\/p>\n

| Szimb\u00f3lum | \u00c9rtelmez\u00e9s |
\n| ——— | ———- |
\n| Wolffenstein professzor | Elv\u00e1r\u00e1sok vagy aj\u00e1nd\u00e9k k\u00f6vetelm\u00e9nyek |
\n| Hal\u00e1l | F\u00e9l a hal\u00e1lt\u00f3l vagy a korl\u00e1tozott id\u0151t\u0151l |
\n| L\u00e9p\u00e9st veszt a vil\u00e1ggal | Az el\u00e9rhet\u0151 \u00e9rtelem hi\u00e1nya vagy neh\u00e9zs\u00e9gei |
\n| Lap | Inform\u00e1ci\u00f3k vagy \u00e9rtelem |
\n| Alum\u00ednium kever\u00e9k | A hi\u00e1nyz\u00f3 inform\u00e1ci\u00f3k miatti szorong\u00e1s |
\n| Kvarckrist\u00e1ly | A neh\u00e9z kommunik\u00e1ci\u00f3 vagy az \u00e9rtelem hi\u00e1nya |<\/p>\n

Az \u00e1lom szimb\u00f3lumai \u00f6sszetettek \u00e9s sokr\u00e9t\u0171ek, \u00e9s az \u00e1lom \u00e9rtelemz\u00e9se a pszichoanalitikus szem\u00e9lyes tapasztalataira \u00e9s az \u00e1ltala haszn\u00e1lt meg\u00e9rt\u00e9si m\u00f3dszerekre is t\u00e1maszkodhat. Azonban \u00f6sszess\u00e9g\u00e9ben az \u00e1lmok elemz\u00e9se \u00e9s meg\u00e9rt\u00e9se sokat seg\u00edthet abban, hogy meg\u00e9rts\u00fck saj\u00e1t magunkat \u00e9s az \u00e9letben zajl\u00f3 esem\u00e9nyeket.<\/p>\n

M\u00e1s pszichoanalitikusok \u00e1lmok elemz\u00e9se<\/h2>\n